Szobrok a szabadban
A világon az elsők között nyílt meg 1962-ben — éppen húsz esztendeje — a Fertő tó ausztriai partján fekvő St. Margaret-i szabadtéri szobrász alkotótelep. Kari Prant kezdeményezése szerte a világon követőkre talált, így nyílt meg nálunk 1970-ben a villányi alkotótelep, ahol a közelben fejtett mészkövet dolgozzák fel a szobrászok. 1975-ben Nagyatádon hoztak létre a külföldi és a hazai művészek számára fafaragó tábort.
Egymillió képzőművészetre
Nagyatád évente egymillió forintot és a határban tízhektárnyi területet ajánlott fel a képzőművészet „oltárán" . Kevés város dicsekedhet azzal, amivel a helybeliek: nemcsak a képzőművészet ápolására fordított pénzről van szó, hanem arról a kedvről és lelkesedésről is. amellyel a nagyatádiak hozzáláttak — társadalmi munkában — az alkotóház felépítéséhez. Alig néhány hónap leforgása alatt készült el, közművesitve s az odavezető út kiépítésével együtt, a Rinya menti művésztelep. A Magyar Képzőművészeti Szövetség részéről ifj. Szabó István, Makrisz Agamemnon és Bencsik István segédkezett a külföldi és a magyar művészek meghívásában. A tavasztól őszig tartó szimpóziumokon megfordult a többi között Vilt Tibor. Szőllőssy Enikő, Farkas Ádám, a külföldiek közül a Párizsban élő, argentin származású Raoul Gomez, a francia Jacques Nenaud, a japán Isei Amemiya és Nishizawa Akira, valamint a finn szobrásznő, Marja Liisa Maki Pentilla is. A szobrászok színt, hangulatot vittek a városba, s hamar elfeledték a telep gúnynevét, a „forgácstelepet".
Európa közepe
Néhány esztendővel ezelőtt Amerigo Tot is megfordult Nagyatádon. A világhírű magyar származású művész már a szimpózium hírére érkezett. „Szívesen dolgoznék itt" — mondta Amerigo Tot, majd hozzátette: „Nagyatád — Greenwichtől számítva — Európa közepe".
— A legnagyobb csoda — mondogatják a helybéliek —, hogy a belga, vietnami, olasz, francia, japán, kubai, cseh vagy bolgár szobrászok felülnek a repülőgépre, a vonatra, s itt randevúznak a Rinya mentén, a réten.
A tíz hektár már kevésnek is bizonyult a szoborparkban felállított ötvennégy mű számára. A művésztelep területéhez hozzácsatoltak még hat holdat, hogy a közeljövőben készülő alkotásoknak legyen elegendő tere. Az idén öt új nagy plasztika készült: Rezo Hasszia grúz szobrász hatalmas tömbből faragott Múzsája. Tomas Kocsev bolgár művész Nocturne című alkotása, Pál Mihály kompozíciója, a Kékszakállú herceg vára; Lóránt Zsuzsa Szent György című szobrát, Schéner Mihály hatalmas figurás ökrösszekér-kompozícióját is itt készítette. Farkas László napórát konstruált. A skálázása még hátravan, de a pontos időt így is le lehet róla olvasni.
A legtöbb szobor úgy készül, hogy a tájba illeszkedjék. A Kékszakállú herceg várát Pál Mihály valószínűleg a jegenyék közé állítja. A lombok között sejtelmes fény vetődik reggelente majd a harangszerű nők s a nőszerű harangok robusztus, mégis kecses alakjára.
A Rinya mellett, mintha rínának a fák, sóhajtozik, lélegzik az erdő. A fák alatt Ady József romániai szobrászművész Békepadja „medvevadászat" utáni pihenőhelynek tűnik. Egy másik kompozíciója a domboldal legszélén áll, s a tízemeletes házak fölé nyúlik. Egy hatalmas madár — legalább tízméteres — éppen az erdőből szeretne kirepülni. Deim Pál minden értelmetlenül elpusztult ember számára emelt emléket. Gulyás Gyula tojásfáját az erdőbe, a fák közé „ültette" A madarak most éppen Noé bárkája fölött szállnak. A szoborkompozíciók között, készült forgó, mobil alkotás is, mint amilyen a tó partjára tervezett vitorlás. A júliusi szél azonban alaposan belekapott a vitorlavászonba, s megpörgette. Akárcsak a munka végén a darukat, a szépen magasba ívelő kompozíciót sem kötötték ki, ezért úgy forgott, mint a ringlispil a réten. Szerencsére a forgószélnek nem volt akkora ereje most, mint a tíz esztendővel ezelőttinek, amely arrébb tett a mezőn egy kombájnt, s leskalpolta több ház tetejét. A mostani szél csak ezt az egy szobrot törte derékba, a belga Fernand Vanden Plancken Üzenet című szobrába pedig belevágott a villám.
Harmónia az emberben
A bolgár Tomas Kocsev szobrai a Szófiai Nemzeti Múzeumban láthatók. A kortárs művészek kiállításán is szerepelt, mielőtt Nagyatádra érkezett. Útjára elkísérte leánya és felesége, Mária Korcsopolus görög—román származású textilművésznő is.
— Mindketten Kolozsvárott végeztünk a főiskolán — mondja a bolgár művész. — Nagyatádon még nem jártunk. Mielőtt munkához láttam volna, rengeteg vázlatot készítettem. Ez amolyan szenvedélyem,, gimnazista korom óta. Minden este rajzolok, vázlatokat készítek, amiket többnyire széttépek. Jó, ha ezeknek a rajzoknak az egynegyede megmarad. Amikor hozzálátok a munkához, többnyire vázlat nélkül dolgozom. Most is így készítettem el Nocturne című szobromat.
Rezo Hasszia Tbilisziből érkezett. A 34 éves fiatalembernek már több szobra található a grúz főváros közterein s múzeumában.
— A követ, a bronzot és a fát egyaránt szeretem — magyarázza. — Mostanában a fa érdekel. A faszobrászatnak Grúziában nagy hagyományai vannak. Az elvont témákat kedvelem, de a forma és az anyag harmóniájára törekszem.
Rezo Hasszia Múzsája, ez az elmélkedésre hívó, több méternyi alkotás most nyeri el végső formáját. A legigényesebbnek tartott elnagyolási munkákat legtöbbször nem is a szobrász, hanem valamelyik asszisztens fejezi be. Wirth Ferenc asztalos Schéner művén dolgozik, s itt működik Czink János ácsmester, ő a Délgép vízügyi vállalatától érkezett.
— Az anyag ingyen van, a munka társadalmi — fűzi hozzá Czink János, mintegy feleletképpen arra, hogy kik segítik: az alkotótelep fenntartását. A Danuvia IV-es gyártelepe a műalkotások fémszerkezeteinek megmunkálásában, a Délgép dolgozói a legtöbbször a betonalapozásban, a Volán Vállalat, a Cérnagyár és a Komfort Ipari Szövetkezet pedig az anyagmozgatásban, szállításban nyújt segédkezet Az alkotótábor karbantartóinak gyakran segítenek erdészeti dolgozók és kiskatonák is.
Műhelykiállítások
A szoborparkban felállított, három méternél magasabb plasztikák közül ifj. Szabó István kopjafája. Mészáros Mihály Dózsája és Deim Pál emlékműve az 1977-es middelheimi biennálén — Antwerpen — került kiállításra. Nagyatádon minden év szeptemberében műhelykiállítást rendeznek a meghívott művészek kisplasztikáiból. Az elmúlt évek termését bemutatták már a budapesti Zichy-kastélyban, a Csili Galériában és az Óbudai Művelődési Házban is. Mint Bódy Ágnes, a művészteles vezetője elmondta, tervezik a nagyobb szobrok utaztatását, kiállítását is. Három esztendőn keresztül, évente válogatva állítanak majd ki szobrokat a Rege szálló parkjában. A zánkai és a fonyódi úttörőtáborban már felállították a nagyméretű játszóplasztikákat.
Aki Segesd felől az országúton érkezik, először nem lát mást a dombok közé bújt városból, mint a kórház tetejét s a templom tornyát. A nagyatádiak büszkén emlegetik, hogy ma már sikerült kitolniuk a határt: a három tízemeletes ház sok családnak megoldotta az égető lakásgondját. Messziről is látni a várost — s a faszobrászok nyolcvan-százesztendős tölgyekből faragott remekeit. SZÉNÁSY ÉVA
térkép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése