Videó a "Kovács Margit kerámia-domborművei - Győr" bejegyzéshez

Ma fedeztem fel ezt a videót, és nagyon megörültem neki.

Az első rész foglalkozik az iskola tervezésével, tervezőjével, és meg is nevezi: Rosta János.
Az iskola átadása 1973-ban volt az alámondott információ szerint. Kicsit meglepett, hogy az általam talált cikk jóval későbbi: 1980-as. Nem az átadás volt a cikkíró témája, valami más apropója lehetett.
 Ami fontos számomra, hogy végigpásztázza Kovács Margit domborművét, és így még teljesebb képet kapunk. (az első egy perc kapcsolódik ide közvetlenül)

A videót Nabucco töltötte fel a győri közösségi network oldalra.





Nofre-blog http://nofre-retro.blogspot.com/

Kovács Margit kerámia-domborművei - Győr

Fényűzés volna?
Győr, Ady-város, Móra Ferenc általános iskola.
 Az előcsarnokban lenyűgöző látvány fogadja a látogatót. Kovács Margit kerámia-domborművei borítják a falat: a magyar történelemből — és kiváltképp Győr város múltjából — vett jelenetek tárulnak elénk.




Díszítés, szemléltetés, esztétikai nevelés műalkotással: szívdobogtató élmény, valódi öröm. Fényűzés volna, hogy egy általános iskola ilyen kincset mondhat magáénak? Aligha. Bár csiszolná a gyerekek ízlését mindenütt művészi látvány!

Kovács Margit kerámia-domborművei
- Győr - Móra Ferenc általános iskola

Ezek a domborművek kíváncsiságot ébresztenek, szinte kézen fogva vezetik el nézőjüket a könyvtárba. Mert mesélnek. Életkortól függetlenül mindenkit gyönyörködtetnek ugyan, elsősorban mégis a gyerekekhez szólnak, mégpedig a népmese formanyelvén.

Kovács Margit kerámia-domborművei
- Győr - Móra Ferenc általános iskola

Árpád lovasai kényes paripákon vonulnak be szép Pannóniába, István király zord szigorral ül trónusán, hímes virágok borítják palástját, de oldalt a torony ablakán panaszos kis hírnök szól ki: „Koppányt pedig négyfelé vágatta"; Anonymus elmélyülten írja históriás könyvét, miközben képzeletének erejéből előrerúgtatnak a „küzdelemre felkent daliák". Kopjás oszmán hadak Győr falait vívják; aztán egy megindító, lírai kép következik: a hosszú fogságra ítélt Kazinczy Ferenc megcsókolja a földet, miközben kenyeret és élelmet hozó győri asszonyok veszik körül. Majd sokasodó palotácskák között mesterségek kelnek életre, s a három folyó városának előterében nagy komolyan horgászik egy legényke; sujtásos hosszú köpenyben színrelép az ifjú Petőfi, lelkes hallgatósága a háztetők felett verődik össze és tátott szájjal ügyel szavára. Utóbb megjelenik az ipar: a dombormű alsó részében mint Hófehérke törpéi kalapálnak a kovácsok, de fölöttük már magasba nyúlnak a gyárkémények. Az utolsó előtti dombormű mély megrendülést, döbbenetet keltő: csonttá aszott alakjait kocsiforma alkotmány viszi a halált rejtő erdőbe, Bor a felirata, és az utalás világos: Radnóti Miklós útját jelzi ez a mű, a bori táborból Abda felé. A sort végül Győr város címere zárja.

Kovács Margit tíz domborművön ezer évet mesél el, minden jelenetnél — a tartalomtól függően — más hangvétellel, de az egészet egybefoglaló stílusban. Művészi teljesítménye mellett legfőbb erénye, hogy gondolkozásra késztet, következtetni tanít. Jelzésszerű feliratai, jelképei terelik a gondolatot, a képzettársításokat.
Soká lehet álldogálni e domborművek előtt, tanításukra figyelve. Aki megteszi, jó alapozással léphet magasabb osztályba.
B. É.


Kovács Margit kerámia-domborművei
Ámon Balázs felvételei
- Győr - Móra Ferenc általános iskola
Nők lapja 1980. dec. 20.

Kapcsolódó oldalak
Győri Életrajzi LEXIKON szócikke Kovács Margitról : http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/04080.htm


Kovács Margit kerámia-domborművei
- Győr - Móra Ferenc általános iskola
Nők lapja 1980. dec. 20.
Ámon Balázs felvételei









Nofre-blog http://nofre-retro.blogspot.com/

Somogyi József szobrász Vadmentés című szobra (1983)- UPDATE

Rövid hír egy Győri szoboravatásról

Szoboravatás Győrött

Az 1954-es ásványrárói vadmentés emlékére készítette Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész Vadmentés című alkotását.
A szobrot Győrött a Kálvária-domb aljában helyezték el és avatták föl.

Térképen itt

Érdekesség, hogy mára megváltozott a szobor neve, és az ábrázolt téma is, gyakorlatilag az ellenkezőjére fordult, az árvizi vadmentőből délceg vadász lett:

A győri Nimród szobor

A győri Káptalandomb elején, a Köztársaság téren áll Somogyi József 1983-as alkotása, a Nimród szobor.

 A bronzszobor Nimródot, a nagy vadászt, Mezopotámia egykori királyát, a Bábel tornyának  építtettőjét abrázolja aki Somogyi József alkotásán egy elejtett vadat, egy őzet tart a karjában. [...]
http://gyor.varosom.hu/portal/latnivalo/4455/Nimrod_szobor

írja a varosom.hu adatközlője

Kerestem mai képet, pontos címet a panoramio oldalán.

Hogy ne legyen annyira egyszerű, a szobrot megtaláltam, de a címe itt is Nimród,  szobrásznak pedig tévesen Varga Imre van feltüntetve. 

http://www.panoramio.com/photo/13542723

Biztos ami biztos, rákerestem az artportalon is, hátha a korabeli cikk téved ( http://artportal.hu/lexikon/muveszek/somogyi_jozsef ), ott a szobrász stimmel, a szobor neve nem. Egyszer majdcsak kiderül, hogy miért keresztelték át a szobrot, és a megmentőt miért tartják vadásznak.

Kiegészítés Ásványráróról, az árvízről, és arról, hogy Somogyi József Ásványrárón töltötte gyerekkorát:

[...]
Az 1954. évi árvíz rettenetes pusztítást okozott, több mint 360 lakó-és melléképület dőlt össze. Az újjáépítésben több győri vállalat is részt vett, ennek emlékét őrzi pl. a Szerszámgépgyár utca neve, melyet a győri gyár brigádjai építettek újjá.
[...]
A művész Ásványrárón töltötte gyermekkorát, édesanyja a falu postamesternője volt.

http://civertan.blogter.hu/197383/asvanyraro_fotoink_cikkeink_a_wikipedian

==============================
UPDATE
A szobor a Fotopedia galériájában:

powered by Fotopedia